A Kiugró értékek keresése eszközzel meghatározható, hogy találhatók-e statisztikailag szignifikáns kiugró értékek az adatok térbeli mintázatában.
Amikor a térképre pillantunk, szemünk és agyunk természetes módon mintázatokat kezd keresni, akkor is, ha azok nem léteznek. Ebből adódóan nehéz megítélni, hogy az adatok mintázata valóban működő térbeli folyamatok, vagy pusztán egy véletlenszerű választás eredményei. A kutatók és elemzők emiatt a Kiugró értékek keresése eszközhöz hasonló statisztikai módszereket (Ansel Local Moran I módszerét) használják a térbeli mintázatok mennyiségi meghatározására. Az adatok között talált, statisztikailag szignifikáns kiugró értékek vagy klaszterek értékes információt képviselnek. A kiugró értékek előfordulásának helye és ideje a látható mintázatokat előidéző folyamatokkal kapcsolatos, fontos támpont. A következő lépésben meg kell vizsgálni, hogy miért térnek el a dolgok szignifikánsan a kiugró értékek területén. Lényeges információ annak ismerete, hogy a lakásbetörések száma például egy adott környéken szignifikánsan magasabb a környező városrészek betöréseinek alacsony száma ellenére: ekkor hatékony megelőzési stratégiákat kell kidolgozni, korlátozott rendőri erőforrásokat kell beosztani, lakossági figyelőszolgálatot kell megszervezni, bűncselekmények mélyreható nyomozását kell engedélyezni, vagy potenciális gyanúsítottakat kell azonosítani.
A pont vagy terület réteg, amelyeknek kiugró értékeit az eszköz megtalálja.
Az elemzés által megválaszolt kérdés: Hol találhatók térbeli kiugró értékek az adatok között?
Ha pont adatok esetén a Pontok száma lehetőséget választja, az eszköz a pontszerű vektor elemek térbeli elrendezésének értékelésével válaszol a kérdésre: Hol csoportosulnak nem várt módon illetve helyezkednek el szétszórtan az adatok?
Ha kiválaszt egy mezőt, az eszköz az egyes vektoros elemekhez társított értékek térbeli elrendezését értékelve válaszol a következő kérdésekre: Hol találhatók magas értékekkel körülvett alacsony értékek? Hol találhatók alacsony értékekkel körülvett, magas értékek?
Alapértelmezés szerint az eszköz a pontadatok alapján létrehozott fishnet hálón belüli pontokat számlálja. További lehetőségként választhatja egy hatszögletű rácson belüli pontok számlálását vagy terület réteg megadását (ezek jellemzően közigazgatási egységek, például számlálókörzetek, települési határok vagy megyék lesznek), választ keresve arra a kérdésre, hogy az egyes terület vektoros elemeken belül megszámlált pontok számát tekintve vannak-e olyan helyek, amelyeken statisztikailag szignifikánsan magas vagy alacsony a pontok száma a szomszédjaikhoz képest?
Rajzoljon vagy adjon meg egy a balesetek lehetséges helyét meghatározó réteget, választ keresve arra a kérdésre, hogy: Vannak-e a területeken belül olyan helyek, ahol váratlanul magas vagy alacsony a pontok koncentrációja?
A megrajzolt terület vektoros elemek vagy a megadott terület rétegen belüli vektoros elemek határozzák meg a pontok lehetséges előfordulásának helyét. A területek megrajzolásához kattintson a Rajzolás gombra, és a térképen egy helyre kattintva hozzon létre egy terület alakzatot. További területek rajzolásához kattintson újra a Rajzolás gombra, majd a folytatáshoz kattintson egy helyre térképen.
Esetenként előfordulhat, hogy mögöttes eloszlásokat figyelembe vevő mintákat kíván elemezni. Ha például a pontok bűntényeknek felelnek meg, akkor ha a bűntényeket számát elosztjuk a lakosságszámmal akkor az egy főre jutó bűntények számát kapjuk meg a bűntények száma helyett. Egy attribútum osztás alapjaként történő kiválasztását gyakran normalizálásnak nevezik.
Esri Population kiválasztásával az egyes terület vektoros elemek népességértékekkel gazdagíthatók, amelyek ezután az osztás alapjául szolgáló attribútumként használhatók. Ez az opció krediteket használ.
Választhat a gyors vagy a pontos optimalizálás között.
Ez az eszköz permutációk használatával határozza meg, hogy mennyire tér el az adatok térbeli mintázata a véletlenszerűtől. A permutációk számának növelésével nő a pontosság, ugyanakkor a feldolgozás ideje is.
Az eszköz megkeresi a Cellaméret és a Távolságsáv optimális beállításait az adatok jellemzői alapján. Ha azonban egy bizonyos Cellaméret vagy Távolságsáv célszerű az elemzéshez, akkor a Felülírási opciók is használhatók az értékek beállítására.
A Felülírási opciók hasznosak különböző adathalmazok elemzésekor is; segítségükkel a Távolságsáv és a Cellaméret több adathalmazban is következetesen tartható. Ezután összehasonlíthatja az eredményeket (például az elhízottság és a cukorbetegség, vagy akár két különböző év bűnözési arányát).
Az eszköz a rácsháló celláinak méretét használja a cellákban található pontok számlálásához.
Ha hatszög alakú hálózatot használ a benne található pontok számlálásához, akkor ez a távolság a hatszög magassága lesz.
Az eszköz az egyes vektoros elemeket a szomszédos vektoros elemekkel összefüggésben elemzi, a megadott távolságon belül. Az eszköz kiszámít egy alapértelmezett távolságot, vagy az opció használatával is beállíthat egy bizonyos, az elemzéshez célszerű távolságot.
Ha például ingázási mintázatokat kíván elemezni, és tudja, hogy a munkába vezető út például átlagosan 15 mérföld, akkor célszerű lehet 15 mérföldes távolságsávot használnia.
Adja meg a Saját tartalom alatt létrejövő és a térképhez adandó vektoros réteg nevét. Az eredmény réteg megjeleníti a magas és alacsony értékek vagy pontszámok statisztikailag szignifikáns kiugró értékeit. Ha az eredmény réteg neve már létezik, akkor a program megkéri, hogy nevezze át.
Az Eredmény mentési helye legördülő mezőben megadhatja a Saját tartalom mappájának nevét, ahová az eszköz menti az eredményt.