Belátható terület létrehozása
Ez az eszköz egy megfigyelő által látható területeket azonosítja, a felszín topográfiáját figyelembe véve. A bemenő pontok helyei képviselhetnek megfigyelőket (például a felszínen lévő személyeket, vagy egy tűztoronyban lévő megfigyelőket), vagy megfigyelt objektumokat (például szélerőműveket, víztornyokat, járműveket vagy más személyeket). A eredmények a megfigyelő tartózkodási helyéről látható területeket foglalják magukban.
A megfigyelőknek és a megfigyelt objektumoknak is lehet felszín feletti magassága, és a magasságok használatával meghatározható a láthatóság. 300 láb magas szélerőművek és egy 6 láb magas, felszínen álló személy esetén a számított belátható terület jellemzően nagyobb lesz, mint 200 láb magas szélerőművek és egy 5 láb magas személy esetén.
Az eredményréteg azoknak az eseteknek a számát rögzíti, amikor a bemeneti felszínt tartalmazó raszteren lévő cellahelyek láthatóak a bemeneti megfigyelőpontokról. A nem látható cellák NoData értékeket kapnak.
Az Aktuális térképkiterjedés használata bejelölésével a program csak a raszteres területet és az aktuális térképkiterjedésen látható megfigyelőpontokat elemzi. Ha nincs bejelölve, akkor a bemenő réteg összes megfigyelőpontját figyelembe veszi, akkor is, ha azok kívül esnek az aktuális térképkiterjedésen.
Felszínmagasság
A belátható terület számításához használt magasságfelszín.
Ha a bemeneti felszín függőleges mértékegysége eltér a vízszintes mértékegységtől, például a magasságértékek lábban vannak megadva, de a koordináta-rendszer méterben, a felszínnek meghatározott függőleges vonatkoztatási rendszerrel kell rendelkeznie. Ennek az az oka, hogy az eszköz a függőleges (Z) és a vízszintes (XY) mértékegységekből számítja a Z tényezőt a belátható terület elemzéséhez. A függőleges vonatkoztatási rendszer nélkül, vagyis ha nem áll rendelkezésre a Z mértékegységével kapcsolatos információ, az eszköz feltételezi, hogy a Z mértékegysége megegyezik az XY mértékegységével. Ennek eredményeképpen 1,0 értékű belső Z tényezőt használ az elemzéshez, ami váratlan eredményekhez vezethet.
A magasságfelszín lehet integer vagy lebegőpontos érték.
Megfigyelőhelyeknek megfelelő pontként ábrázolt vektoros elemek
A belátható terület számításakor a megfigyelőhelyeket ábrázoló pont-típusú vektoros elemek.
Optimalizálás alapja
A belátható terület számításához használt optimalizálási módszer.
- Speed — Ez a módszer a feldolgozás sebességét optimalizálja; a nagyobb teljesítmény miatt az eredmény pontossága valamelyest csökken. Ez az alapértelmezés.
- Accuracy — Ez a módszer az eredmények pontosságára van optimalizálva hosszabb feldolgozási időért cserébe.
Legnagyobb megtekintési távolság
Adja meg a távolsághatárt, amelynél a látható területek számítása véget ér. Ezen a távolságon túl az eszköz nem figyeli, hogy a megfigyelőpontok és az egyéb objektumok kölcsönösen rálátnak-e egymásra.
Megadhat egy lineáris távolságot jelentő numerikus értéket, vagy kiválaszthat egy numerikus mezőt a bemeneti megfigyelői vektoros elemek közül. Mező megadása esetén a mező által tartalmazott értékeknek ugyanolyan mértékegységgel kell rendelkezniük, mint a bemeneti magasságfelszín XY egységének.
Ügyeljen arra, hogy nagy értékeknél megnő a számítási idő. Ha nincs megadva, az eszköz a felbontás és a bemeneti magasságfelszín kiterjedése alapján kiszámít egy alapértelmezett legnagyobb távolságot.
Ez a paraméter hasznos bizonyos jelenségek modellezéséhez. A láthatóság kiterjedésének korlátozásával például modellezhetőek az időjárási körülmények, például az enyhe köd. Szintén a láthatóság kiterjedésének korlátozásával bizonyos fokú irányítása lehet a napszakok fölött az alkonyat hatásának szimulálásával.
Legnagyobb megtekintési távolság
Legkisebb látótávolság
Adja meg a távolságot, amelynél a látható területek számítása kezdődik. A felszínen lévő, ennél a távolságnál közelebbi cellák nem láthatóak a kimenetben, azonban a legkisebb látótávolság és a legnagyobb megtekintési távolság közé eső cellák láthatóságát akadályozhatják.
Megadhat egy lineáris távolságot jelentő numerikus értéket, vagy kiválaszthat egy numerikus mezőt a bemeneti megfigyelői vektoros elemek közül. Mező megadása esetén a mező által tartalmazott értékeknek ugyanolyan mértékegységgel kell rendelkezniük, mint a bemeneti magasságfelszín XY egységének.
Ez a paraméter a belátható terület szabályozására alkalmas a megfigyelőtől meghatározott távolságra eső elemzési területen belül. Ha például azt elemzi, hogy milyen a rálátás egy épület tetejéről egy távoli parkra, beállíthatja a legkisebb látótávolságot, és ezzel kizárhatja az Önt nem érdeklő közeli területeket, hogy gyorsabb legyen a feldolgozás.
Legkisebb látótávolság
3D távolság
Megadható, hogy a legkisebb látótávolság és a legnagyobb megtekintési távolság paraméterek mérése háromdimenziós módon vagy egyszerűbben, kétdimenziós módon történjen. A lehetőség kijelölésekor az eszköz 3D távolságként kezeli a látótávolságokat. Ha nincs kijelölve, 2D távolságként kezeli.
A 2D távolság az egyszerű lineáris távolság egy megfigyelő és a célpont között a tengerszintre vetített helyüket felhasználva. A 3D távolság valósághűbb értéket ad azáltal, hogy figyelembe veszi a relatív magasságukat is.
Megfigyelőhelyek magassága
Adja meg a megfigyelőhelyek magasságát.
Megadhat egy, az összes megfigyelő magasságát jelképező numerikus értéket, vagy az egyes megfigyelők magasságát leíró mezőt. Mező megadása esetén a mező által tartalmazott értéknek ugyanolyan mértékegységgel kell rendelkeznie, mint a bemeneti magasságfelszín Z egységének.
Megfigyelőhelyek magassága
Megfigyelők magassága
Adja meg a megfigyelőhelyek földfelszín feletti magasságát.
Magasságként megadhat egy numerikus értéket, vagy egy mezőt a bemeneti megfigyelői vektoros elemek közül. Mező megadása esetén a mező által tartalmazott értéknek ugyanolyan mértékegységgel kell rendelkeznie, mint a bemeneti magasságfelszín Z egységének.
Az alapértelmezett érték 6 láb. Ha a megfigyelés magaslati pontról történik, például megfigyelőtoronyból vagy egy magas épületből, annak a magasságát használja az alapértelmezett érték helyett. A belátható terület számításakor az eszköz hozzáadja ezt az értéket a megfigyelőhely magasságához, ha azt megadták, máskülönben az interpolált felszíni z értékhez adja hozzá.
Megfigyelők magassága
Cél magassága
Megadhatja a láthatóság meghatározásához használt, a felszínen lévő építmények vagy személyek magasságát.
Magasságként megadhat egy numerikus értéket, vagy egy mezőt a bemeneti megfigyelői vektoros elemek közül. Mező megadása esetén a mező által tartalmazott értéknek ugyanolyan mértékegységgel kell rendelkeznie, mint a bemeneti magasságfelszín Z egységének.
Az eredményként kapott belátható területek között azok a területek szerepelnek, ahonnan egy megfigyelőpontból láthatóak ezek a felszínen lévő objektum. Ennek a fordítottja is igaz: a felszínen lévő objektumokból rá lehet látni a megfigyelőpontra.
Az alábbiakban néhány példát mutatunk be a cél magasságának beállítására:
- Ha a bemeneti pontok szélerőműveket képviselnek, és szeretné megállapítani, hogy a felszínen álló személyek látják-e a szélerőműveket, akkor adja meg a személyek átlagos testmagasságát (körülbelül 6 láb).
- Ha a bemeneti pontok tűzfigyelő tornyoknak felelnek meg, és szeretné megállapítani, hogy melyik kilátótoronyból látható egy legalább 20 láb magasra felszálló füstoszlop, akkor adjon meg 20 lábat a cél magasságaként.
- Ha a bemeneti pontok közutak vagy gyalogutak mentén található kilátók, és szeretné megállapítani, hogy honnan láthatók a legalább 400 láb magas szélerőművek, akkor adjon meg 400 láb magasságot.
- Ha a bemeneti pontok kilátóhelyeknek felelnek meg, és szeretné megállapítani, hogy a kilátóhelyen a felszínen álló személy mekkora területet láthat be, akkor adjon meg nullát a cél magasságaként.
Megfigyelők magassága
Kimeneti magasság a láthatóvá váláshoz
A földfelszín feletti magasság mint kimeneti eredmény neve. Az eredményül kapott földfelszín feletti magasság egy raszter, ahol minden egyes cella értéke az a legkisebb magasság, amelyet hozzá kell adni egy egyébként nem látható cellához ahhoz, hogy láthatóvá váljon legalább egy megfigyelő számára. A már látható cellák 0 értéket kapnak ebben a kimeneti raszterben.
Eredmény réteg neve
A Saját tartalom alatt létrejövő és a térképhez hozzáadott réteg neve. Az alapértelmezett név az eszköz nevétől és a bemenő réteg nevétől függ. Ha a réteg már létezik, akkor a program megkéri, hogy adjon meg egy másik nevet.
Az Eredmény mentési helye legördülő mezőben megadhatja a Saját tartalommappájának nevét, ahová az eszköz menti az eredményt.